Harlekinkatica

A fajnak Európában három színváltozata terjedt el:
1. Harmonia axyridis forma succinea
A szárnyfedők sötétebb, vagy világosabb narancssárgák, esetleg vörösek, 0-21 fekete pont van rajtuk. Az előtor hátán általában világos alapon sötét M (vagy fordítva nézve W) alakú mintázat van, esetleg a fekete foltok teljes összeolvadásával trapézalakzat is keletkezhet. Magyarországi elterjedése: 91.3% (Markó & Pozsgai 2009)
2.Harmonia axyridis forma spectabilis
Szárnyfedői feketék, rajtuk 2-4 vöröses folttal. Ez az alak hasonlít a kétpettyes katica néhány sötét változatára, azonban a harlekinkatica piros foltjai sohasem terjednek ki a szárnyfedők felső szegélyéig, és elő torukon is általában lényegesen nagyobb a fehér terület. A fejen fehér színű, háromszögletű folt van. Magyarországi elterjedése: 5.3% (Markó & Pozsgai 2009)
3.Harmonia axyridis forma conspicua
Szárnyfedői feketék, rajtuk 2 piros folttal. A piros foltok közepén gyakran apróbb fekete foltok vannak. Magyarországi elterjedése: 3.4% (Markó & Pozsgai 2009)

Magyarországi kísérletek szerint elvileg három, esetleg négy nemzedék kifejlődéséhez elegendő hő összeg képződött a vegetációs periódus során. Ennek kiszámításában figyelembe vették azt is, hogy a bábból való kelés után nem kezdi meg azonnal a tojásrakást (Markó & Pozsgai 2009). Japán központi részén, az Egyesült Államokban Minnesotában és Oregonban a harlekinkatica kétnemzedékes (Adriaens et. al 2008). Angliában két nemzedék fejlődik, Görögországban 3-4 (Katsoyannos et. al 1997), Olaszországban maximum 4 nemzedéke lehet (Bazzocchi et. al 2004).
A Harlekinkatica táplálkozása:
A harlekinkatica lárvái és imágói szinte minden lassú mozgású, lágy testű ízeltlábút elfogyasztanak. Az eddig ismert fontosabb zsákmányállataik:
ـ viaszos pajzstetvek (Pseudococcidae)
ـ bíborpajzstetvek (Margarodidae)
ـ kagylós pajzstetvek (Diaspididae)
ـ valódi levéltetvek (Aphididae)
ـ levélbolhák (Psyllidae)
ـ gubacsszúnyogfélék (Cecidomyidae)
ـ lepketojások (Lepidoptera)
ـ takácsatkák (Tetranychidae) (Koch et. al 2006).

Legszembetűnőbb károsítása, hogy elfogyasztja az őshonos katicafajok (kétpettyes-, hétpettyes katicabogár) és más hasznos rovarok tojásait, lárváit.
Táplálék híján szívesen fogyaszt gyümölcsöket, különös tekintettel a szőlőre. A bogyókon táplálkozó bogarakat nem lehet mind eltávolítani, és a szőlő feldolgozása során az állat testéből keserű vegyületek (alkaloidák) kerülnek a mustba, jelentősen rontva annak értékét. Eddigi észrevételek alapján megrágja az almát, a körtét és a málnát is. Pollenfogyasztásával, a virágok, megrágásával csökkentheti a termés mennyiségét.