Harlekinkatica

Harlekinkatica (Harmonia axyridis Pallas, 1779)
(harlequin ladybird)

Egy új katicafaj jelent meg hazánkban, mely veszélybe sodorhatja a nálunk élő katicafajokat, többek között a két-, és hétpettyes katicát is. 

kétpettyes katica (Adalia bipunctata) (fotó: Kerékgyártó I)	hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) (fotó:Kerékgyártó I )

 A harlekinkatica eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafaj. Eredeti elterjedési területe az Altaj-hegységtől a Csendes óceánig tart; előfordul Kínában, Japánban, Mongóliában és Szibériában.
Észak-Amerikába 1916-ban telepítették be először, majd 1964 és 1982 között az Egyesült Államok 14 államában eresztették szabadon, és sikeresen alkalmazták számos haszonnövényen. A kibocsátott állomány azonban feladatukat elvégezve felszámolódtak. A harlekinkaticát Kelet-Európában már régebben is alkalmazták biológiai védekezésre (Ukrajnában 1964 óta, Belaruszban 1968 óta), a próbálkozások azonban nem vezettek a faj meghonosodásához.
Az első, 1988-ban leírt, önfenntartó populációból mára az USA leggyakoribb katicafajává vált, kiszorítva az őshonos fajokat. Európában a terjedése a 90-es évek közepéhez kötődhet, amikor Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is kereskedelmi forgalomba hozták, mint biológiai védekezésben felhasználható ragadozó fajt. Terjedése 2002-től kezdve rohamos, mára Európa legtöbb országában meghonosodott, veszélyeztetve ezzel az őshonos katicafajokat. Észak-Amerikában, az imágók repülése és a humán segítséggel történő terjedés eredményeként, évente 442 km-re tolódott ki (Koch et.al 2006).
A harlekinkaticát 2006-ban kimutatták az ausztriai Burgenlandban. Magyarországon az első példányt Merkl Ottó gyűjtötte 2008. február 27-én, Szigetszentmiklóson. 2009 év tavaszán az áttelelő nemzedékek imágói már Magyarország legkeletibb térségében is előfordultak. Manapság a harlekinkatica számos élőhelyen a leggyakoribb katicabogárfajok, közé tartozik.

A fajnak Európában három színváltozata terjedt el:
1. Harmonia axyridis forma succinea
A szárnyfedők sötétebb, vagy világosabb narancssárgák, esetleg vörösek, 0-21 fekete pont van rajtuk. Az előtor hátán általában világos alapon sötét M (vagy fordítva nézve W) alakú mintázat van, esetleg a fekete foltok teljes összeolvadásával trapézalakzat is keletkezhet. Magyarországi elterjedése: 91.3% (Markó & Pozsgai 2009)
2.Harmonia axyridis forma spectabilis
Szárnyfedői feketék, rajtuk 2-4 vöröses folttal. Ez az alak hasonlít a kétpettyes katica néhány sötét változatára, azonban a harlekinkatica piros foltjai sohasem terjednek ki a szárnyfedők felső szegélyéig, és elő torukon is általában lényegesen nagyobb a fehér terület. A fejen fehér színű, háromszögletű folt van. Magyarországi elterjedése: 5.3% (Markó & Pozsgai 2009)
3.Harmonia axyridis forma conspicua
Szárnyfedői feketék, rajtuk 2 piros folttal. A piros foltok közepén gyakran apróbb fekete foltok vannak. Magyarországi elterjedése: 3.4% (Markó & Pozsgai 2009)

Magyarországi kísérletek szerint elvileg három, esetleg négy nemzedék kifejlődéséhez elegendő hő összeg képződött a vegetációs periódus során. Ennek kiszámításában figyelembe vették azt is, hogy a bábból való kelés után nem kezdi meg azonnal a tojásrakást (Markó & Pozsgai 2009). Japán központi részén, az Egyesült Államokban Minnesotában és Oregonban a harlekinkatica kétnemzedékes (Adriaens et. al 2008). Angliában két nemzedék fejlődik, Görögországban 3-4 (Katsoyannos et. al 1997), Olaszországban maximum 4 nemzedéke lehet (Bazzocchi et. al 2004).
A Harlekinkatica táplálkozása:
A harlekinkatica lárvái és imágói szinte minden lassú mozgású, lágy testű ízeltlábút elfogyasztanak. Az eddig ismert fontosabb zsákmányállataik:
ـ viaszos pajzstetvek (Pseudococcidae)
ـ bíborpajzstetvek (Margarodidae)
ـ kagylós pajzstetvek (Diaspididae)
ـ valódi levéltetvek (Aphididae)
ـ levélbolhák (Psyllidae)
ـ gubacsszúnyogfélék (Cecidomyidae)
ـ lepketojások (Lepidoptera)
ـ takácsatkák (Tetranychidae) (Koch et. al 2006).

Legszembetűnőbb károsítása, hogy elfogyasztja az őshonos katicafajok (kétpettyes-, hétpettyes katicabogár) és más hasznos rovarok tojásait, lárváit.
Táplálék híján szívesen fogyaszt gyümölcsöket, különös tekintettel a szőlőre. A bogyókon táplálkozó bogarakat nem lehet mind eltávolítani, és a szőlő feldolgozása során az állat testéből keserű vegyületek (alkaloidák) kerülnek a mustba, jelentősen rontva annak értékét. Eddigi észrevételek alapján megrágja az almát, a körtét és a málnát is. Pollenfogyasztásával, a virágok, megrágásával csökkentheti a termés mennyiségét.

Antropogén veszélyek
Ártalmatlanok, amikor szabadban vannak. Azonban a hideg beköszöntével, keresik a meleg környezetet. A harlekinkaticák ősszel, előszeretettel húzódnak meg az ember közelébe. A harlekinkaticák, ha veszélyben érzik magukat kellemetlen csípős szagú sárgás, illékony váladékot bocsátanak ki, védekezésként a ragadozók ellen (reflexvérzés). A problémát önmagában nem a kellemetlen szagú narancssárga színű folyadék jelenti, hanem a kiszáradt ürülék, mely a levegőbe kerülve, majd belélegezve, allergiás tüneteket, okozhat azoknak, akik érzékenyek erre. A legjobb mód a harlekinkatica allergia kezelésére az, hogy megakadályozzuk ezek behatolását a házba. Az elpusztult rovarok is fertőzési forrást jelentenek ugyanis, az elpusztult rovar testéből szabadulhatnak fel allergén anyagok. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az orvoshoz forduló allergiás betegeknek 21%-a pozitív a harlekinkatica allergiára. Az allergia szezonális, akkor lép fel, amikor a bogarak ellepik az emberi létesítményeket.

Irodalom:
Markó V, Pozsgai G.(2009): A harlekinkatica (Harmonia axyridis Pallas, 1773) elterjedése Magyarországon és megjelenése Romániában, Ukrajnában. Növényvédelem 45 (9), 2009. 481- 490.
Merkl O. (2008): A harlekinkatica (Harmonia axyridis Pallas) Magyarországon (Coleoptera:Coccinellidae). Növényvédelem 44 (5), 2008 239-242.

Tiszaújváros 2010. január 24.