Gyümölcsfametszés

A vesszők helyzete, lehajlítása, leívelése

A vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vesszőn a csúcsrügyből, valamint az alatta lévő rügyekből nő hajtás, az alsó rügyek gyakran ki sem hajtanak. A vízszinteshez 45 fokos szöget bezáró vesszőn a csúcs fölénye és a az alapi hajtások elmaradása nagymértékben csökken. A lefelé néző rügyek kihajtása gyenge. A vízszinteshez 30 fokos szöget bezáró vesszőn a felfelé néző rügyek kihajtása a legegyenletesebb. A vízszintes síkba kötött vessző alaptáji rügyeinek a kihajtása a legerősebb, míg a csúcstáji rügyek kihajtása gyengébb.

Ha a veszőt természetes vagy mesterséges úton lehajlik, akkor mindig a vessző legmagasabb pontján, az ív tetején hajt ki legerősebben.

5. kép Rügyek kihajtása helyzetüktől függően

A vessző minél közelebb helyezkedik el a vízszinteshez, vagy hajlik az alá, annál jobban berakódik termőrügyekkel és csökken a növekedési hajlama.

6. kép A metszés és hajlítás hatása a termésképzésre és növekedésre

A hajtások csavarása

Érdekesség, nagyüzemben a kézimunka erő hiánya miatt ritkán alkalmazzák, de házi kertben, hobbi kertészetben könnyen elvégezhető.

A termőkaron vagy a gyümölcsfa más részén erőteljesen növő, felfelé törő hajtásokat, amikor kezdenek megfásodni, a hajtások tengelye körül megcsavarjuk, addig, amíg az nem roppan. A hajtások edénnyalábjai megcsavarodnak, megsérülnek. Néha a hajtás hosszában ki is reped, ami nem baj, mert ilyenkor könnyen és gyorsan begyógyul a sérülés.

A csavarás következtében a hajtás növekedési hajlama csökken és berakódik termőrüggyel.

Néhány tanács a metszés elkezdése előtt

Csonthéjas termésűek

Őszibarack

Koronaformák

Az őszibaracknál a javasolható koronaforma a nagy fényigény miatt mindenképpen a nyitott korona. Ilyen a klasszikus katlankorona, Y korona, vagy a vázakorona gallérágakkal.

Most a katlan korona kialakítását szemléltetném a klasszikus módon.

Koronaalakító metszés

Ha elmegyünk a faiskolába oltványt vásárolni mindenkép olyan szaporítóanyagot vegyünk, ami 1 éves és másodrendű elágazások találhatók rajta. A katlan korona törzsmagassága általában 50-60 cm, ezért ebben a magasságban kiválasztunk 3 db másodrendű vesszőt, amit cca. 3 rügyre visszavágunk. Semmi képen sem kevesebbre, mert ha az őszibarackot 1-2 rügyre vágjuk vissza, előfordulhat, hogy az a 1-2 rügy nem hajt ki. A visszavágott másodrendű vesszők felett a sudarat kivágjuk.

Az oltvány 1. év utáni metszése: Ha a fa jól fejlődött, akkor most van rajta 3-6 különböző erősségű vessző. Kiválasztunk 3 jól fejlett, térállásban megfelelő vesszőt és visszavágjuk felére vagy harmadára, hogy erős növekedést érjünk el a fánál.

Ha véletlenül termés kötődne a fán nem szabad meghagyni le kell venni róla.

Ha csak néhány cm-es satnya vesszők fejlődtek, akkor a fát ki kell húzni és újratelepíteni.

Az oltvány 2. év utáni metszése: Már a fáknak meg kellett erősödnie és 60-100 cm-es vesszőket kellett nevelnie. Most még nem ágaztatjuk el a vesszőket, így kiválasztunk 3 jó állású vesszőt és visszavágjuk felére.

Az oltvány 3. év utáni metszése: A vázágakat elkezdjük elágaztatni, ezért az előző év tavaszán meghagyott vesszők végén kiválasztunk 2-2 darab megfelelő erősségű és állású vesszőt és visszavágjuk felére, harmadára. Így most van a fán 6 db egy éves visszavágott vessző.

Az oltvány 4. év utáni metszése: Folytatjuk a vezérágak elágaztatását, hogy a teret a fa jól kitöltse és az alsó részeken már hagyhatunk meg elágazást, rövidebb termőrészt.

A következő években folytatjuk a tér kitöltésére irányuló vázágak elágaztatását, gallérágak nevelését és termő metszését.

Termőkorú őszibarack fák metszése

A metszést célszerű tavasszal végezni minél közelebb a rügyfakadáshoz, úgy hogy még az első lemosó rezes permetezést a rügyfakadás előtt el tudjuk végezni.

Érdekességként említem a Nyárlőrinc mellett található szakcsoportos őszibarack ültetvény metszés időpont kiválasztását. Mivel az ültetvény egy fagyzugosabb helyen fekszik és gyakran éri részleges fagykár, főleg a fák alsóbb részeit, itt a termelők nagyrésze virágzás után metszi a barackot úgy, hogy szinte a kicsi barackok már ott vannak a fán. Mikor a fa alsó része elfagyott és ott nincs termés olyankor meghagyják a felsőbb részeken a termést, a fát hagyják felnyurgulni, az alsó részeket felkopaszodni. A fák már jelenleg úgy fel vannak nyúrgulva, hogy több termelő már önjáró szedőállványt készített magának, mert akkora létrák kellenek a gyümölcs leszedéséhez, amit már kézzel nehézkes mozgatni. Ezt a művelés és metszés módot hátzikertbe semmiképp nem ajánlom, mert a fánk legyen kényelmesen elérhető, ne keljen szenvedni a szedéssel és a metszéssel, és legyen dísze a kiskertünknek.

A termőkorú őszibarack fák metszésénél a termőrészek közül én csak a teljes termővesszőket veszem figyelembe.

7. kép Az őszibarack teljes termőveszzőire jellemző hármas rügycsoport, aminek a középső rügye hajtórügy, a két szélső rügye termőrügy.

Klasszikusan kétféle metszésmódot különböztetünk meg az őszibaracknál: